Kedvencünk, munkakutyánk elpusztulása minden gazdának fájdalmas élmény. Még azoknak sem könnyebb, akik előbb távoznak, mint kutyájuk, hiszen az eb további ellátását megoldani sem egyszerű. A legkeményebb helyzetben mégis azok a tulajdonosok vannak, akik tehetetlenül végignézik, ahogy a kutyájukat szétmarcangolja egy másik.


Megelőzhető a kutyatámadás?

Megelőzhető, hogy Pisti az új Civickel elüssön ma este a járdán? Megelőzhető, hogy a ma esti római járat, amin ülök, lezuhanjon? Megelőzhető, hogy a fejemre zuhanjon egy cserép a tetőről? Igen. A legbiztosabban úgy, ha nem lépünk le a járdára, nem szállunk fel a gépre, vagy nem megyünk be abba az utcába.

Tehát kivédhető, leginkább azzal, ha nincs kutyájuk, vagy a kutya egy kaukázusi, komondor, esetleg kuvasz. Az csökkenti a támadások esélyét, de a kimenetelük feltétlenül kevésbé lesz a mi oldalunkon halálos kimenetelű, mintha tízkilós spániellel járnánk.

Mert sajnos a karma nem mindig a barátunk, ezért kerülhetünk rosszkor rossz helyre, akár kutyástul is, és akkor kivédhetetlenül üt el minket a vonat.

De azért félreugorhatok, ha jön a vonat?

Van az úgy, hogy a támadás előre látható, egy támadón, ugatva felénk rohanó kutya valószínűleg nem puszit akar adni Fifinek, ahogy egy lassan vadászva, morogva közeledő sem. A szerencsések lépjenek be egy kapun egy házba, üljenek autóba. Akik kevésbé szerencsések, és nincs komoly tapasztalatuk begőzölt kutyák leszerelésével, ne gondolják, hogy egy bizonytalan ellentámadással majd elkergetnek egy ölni induló rottweilert, mert komoly sérüléseket gyűjthet be a gazda is, ha fellépése nem elég meggyőző.

Egy kisebb, tízkilós kutyát azért nyugodtan próbáljanak meg elkergetni. Ordítani nem kell, a néma, lassú és határozott lépések a kutya felé célravezetőbbek, de rúghatnak is, ha nem esnek közben hasra.

Kutyánk felkapása jó ötletnek tűnhet, de így a karunk, hasunk simán lehet a támadó kutya célpontja, akár véletlenül is.

Mi van, ha baj van?

Mi van, ha a vonat alatt fekszünk? Sajnos azok a gondolatok, hogy majd szétrúgom a pitbull seggét, lehúzom a rotit a spánielről, kiemelem a bullt a pincsiből, hát ezek csak a legtapasztaltabb kutyásoknak, sőt szájfeszítő eszközök nélkül tapasztalt verekedtetőknek sem feltétlenül mindig sikerülnek, sőt, az elöl fogó, hátul ütött kutya akár még jobban begőzölhet. Láttunk amstaffot, ami nem engedett amikor a heréit rúgták erőből, másikat, ami az orrába nyomott vízre sem reagált és emeltünk már ki kutyát úgy, hogy visszaharapott a kezünkre, sőt, van az a példány, amit legázsprézni sem lehet, ha ölni jár.

Az egy másik állapot, ami ráadásul nem feltétlenül a pásztorebek, az őrző-védő és a verekedésre tenyésztett fajták sajátja. Azoknál azért kiemelt a probléma, mert az emberét sokszorosan felülmúló fizikai erővel, többi kutyánál erősebb állkapoccsal, magasabb fájdalomküszöbbel rendelkeznek.

A kiemelési technikáknak pedig mindig megvan a veszélye, hogy a kiemelt kutya visszaharap, így ennek kivitelezése gyakorlatlanoknak, nagyméretű kutyák között kockázatos, mérlegeljenek, mielőtt belenyúlnak.

A két kutya hátsó lábánál széthúzásánál szakadhatnak ki darabok a kutyákból ha keményen fognak, a fogásváltást hiába várják, vannak egyedek, amik nem tépkednek, hanem nyugodtan odafognak.

Két foxit vagy spánielt persze bátran rúgjanak szét, ott valószínűleg tapasztalat és gyakorlat nélkül, némi tök segítségével tudják mérsékelni a károkat, de amikor nagy kutya, vagy kutyák vannak a helyzetben, és nincs profi a környéken, az ima a leghatékonyabb segítség. És utólag egy feljelentés.

Kármentés nincs, elégtétel lehet

Az egyetlen dolog amit tehet egy károsított gazda, hogy nem hagyja annyiban a dolgot, feljelentést tesz egy társadalmi léptékben felelőtlen kutyatulajdonos ellen, aki a kutyája okozta károkért viszont teljes mértékben felelős.