A többség rövidre zárja a kérdést, elmegy a legközelebbi kutyasuliba, oszt jónapot. Páran haverok ajánlására, vagy a haverok által látogatott intézményekbe mennek, de ők sem feltétlenül választanak megfelelően, hiszen ahogy mi magunk, úgy kutyáink sem egyformák, nem egyforma bánásmódot igényelnek, esetleg a céljaink is eltérőek.

A választás ugyanis pont olyan összetett, mint a kutyapanzió esetében, és az pont nincs a szempontok között, hogy lakhelyünk és a suli között hány kilométer van. Még akkor sincs, ha a benzin nem annyira olcsó, és a fene se akar szombaton korábban kelni Fifi neveltetése miatt. Egy ilyen döntés ugyanis akár 15 évre meghatározhatja életünket, kutyánk életét, kutyákhoz, kutyázáshoz fűzödő viszonyunkat, kötelékeinket, ezért érdemes egy picit több energiát belefektetni. 

1. Milyen az óra hangulata?
Mielőtt döntenek, nézzenek meg egy órát a kiszemelt iskolában, erre mindenhol van lehetőség. Ha nincs, az a hely nem megfelelő. Ha tetszik, amit látnak, jól érzik magukat akár kívülállóként is, az óráról, az ott zajló oktatással kapcsolatos kérdéseikre kapnak válaszokat, akkor jó úton haladnak a magfelelő sulihoz.

2. Milyenek az oktató kutyái?
Ez mindent elárul, hiszen tökéletesen lefesti az iskolában zajló folyamatokat. Nem a verseny és kiállításeredmények számítanak, hanem a kutya szocializáltsága, fajtársakhoz, idegen emberekhez fűződő viszonya, kezelhetősége. 

Ha annak a kutyának a viselkedése olyan, amilyen állapotban a saját Fifikénket szeretnénk látni, a gazdájával kialakított viszonyt pedig irigyeljük, akkor valószínűleg jó helyen járnak.

3. Szemléletek 
Egy kutyánál sokféleképpen lehet eredményt elérni, pozitív megerősítéssel, vagy kényszerrel is. Ki erre, ki arra esküszik.

Azt viszont nem biztos, hogy a gazda első ránézésre egy óra alapján ki tudja szűrni, hogy a kiszemelt iskolában milyen módszerekkel érnek el eredményeket. Az elektromos, szöges nyakörvekről, kétes eredményességükről már korábban írtunk, itt tudjátok elolvasni, mi velük a probléma. 

Az ilyen helyek kiszűrése miatt fontos, hogy a gazda kérdezzen rá azon az első órán, milyen módszerekkel dolgoznak, mit tesznek ha a kutyát nem lehet behívni, ha a kutya nem engedelmeskedik, ha a kutya felmászik a kanapéra. Ha a válaszokban nem a kapcsolat javítása és a problémák gyökerének megkeresése, és sok munka a válasz, hanem instant megoldásokat ajánlanak segédeszközökkel, akkor talán nem jó helyen járnak. 

Egy jó kutya ugyanis mindenféle segédeszköz nélkül is feltétlenül engedelmeskedik a gazdájának, és ezt mindenki el tudja érni. Ki könnyebben, ki nehezebben, de mindenkinek adott a lehetőség, hogy a kutyája jól működjön, és ehhez semmiféle kényszerítő segédeszközre nincs szükség.