Itt a karácsony, amikor rengeteg rosszul, meggondolatlanul, sokszor önzőn kiválasztott ajándék kerül a fa alól az ágy alá, szeretetszolgálatokhoz, továbbajándékozásra, vagy egyenesen vissza az üzletbe. Egy félrement ajándékkutya ennél sokkal, de sokkal több bonyodalmat jelent.

Macska vs. kutya

A terráriumban, akváriumban élő állatok vásárlása a későbbi személyes kapcsolat, pláne munkakapcsolat hiánya miatt kevesebb körültekintést igényel. Bár mi senki emberfia nyakába nem varrnánk egy guppit sem, de ha a macska nevű létforma kompatibilis az általános macska után áhítozó környezetével, akkor egy akármilyen nettó cicával beállítva sincs akkora tévedési lehetőség, mint a kutyára vágyó haverunkra erőszakolni a mi választásunkat.

A kutyák sokkal különbözőbbek fajta és akár alomszinten is, mint a többi házikedvenc és ez a különbözőség sokkal nagyobb teret és időt is követel magának.

Ajándék, ami elvesz

Ha barátunk tudatos kutyavásárló (tudja milyen fajtát, milyen karaktert, milyen neműt, és minek, mire akar) lehetnek olyan szempontjai, amiket mi nem ismerünk, és mivel egy pedigrés alom tagjai között is vannak eltérések, nem vehetjük el tőle sem a terhét, sem az örömét a választásnak. Bár ők kerülnek kevésbé egy váratlan ajándékkutya elé, mert aki valóban akar egy kutyát, nem csak álmodozik róla, az már megteremtette a kutyatartás feltételeit, és van is kutyája.

Ha viszont barátunk fogalom nélkül keres kutyát (szeretne egy kiskutyát, hétfőn mopszot, kedden Jack Russellt, szerdán francia bulldogot, vagy évek óta mondogatja, szeretne mopszot, mégsincs neki), a rákényszerített helyzet katasztrófa lesz, hiszen semmilyen szél nem jó annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart.

Az ő döntési folyamatait sürgetni, ajándékba burkolva - ezért érzelmi zsarolással megfejelve - megerőszakolni a minősített bunkóság esete, hiszen valószínű, aki évek óta szeretne valamit, de a kisujját se mozdítja érte, az egyetlen dolgot szeret a világon, nyígni, de azt nagyon.

Kés, papír, olló, saját kutya gyerek kezébe nem való

Ha a gyerekünk akar kutyát, a helyzet egyszerű, gyereknek nem veszünk kutyát. Egészen ritka és kivételes az az eset, amikor egy gyerek felelős gazda lesz, és nyilván mindenkinek a saját gyereke a legfajínabb, de a matematika azt igazolja, a gyerekek a kutyát nem tekintik többnek egy távirányítós autónál. Csak az a távirányítós autó akkor is ott lesz, amikor gyerekünk egyetemre megy Genovába.

A kutyáért nyígó gyerekeket egy családi kutya vásárlásával szuperül ki lehet elégíteni, de akkor a szülőknek kell meghozni a döntést, ők akarnak egy kutyát az elkövetkező 15 évre, mert a gyerekek nem fognak róla gondoskodni, nem fogják állatorvoshoz, kutyaiskolába, sétálni vinni, az biztos.

Tudatosan élő ajándékot

Ha mégse tudunk erről az ötletről letenni, marad a közös vásárlás, a meglepetés autózás egy menhelyre, egy borítékban átadott fénykép egy bizonyos alom kiskutyáról. Egy gesztus, egy ráutaló magatartás lehet ajándék, heló, ha tényleg akarod, veled vagyok, szeretnék osztozni az örömödben, amit egy kutya jelent.

De ezt az örömöt nem lehet meglepetésként, ajándékba odaadni, mert elveszik vele a döntési lehetőséget.

ps. Disznót még annyira sem ajándékozunk, mint kutyát.